Románc az elmúlásról (Évszakok)

(Hlavathy Károly - 2004 február – Delne - Ceci emlékére)

Elmúlások és újjászületések végtelen sora.
Végletek szövödésének harmonikus áttünései.
Képbe fagyasztott pillanat a halhatatlanság!
Régi séták hangulatát őrzi az emlékezet.
Felejtés homályosítja az egykori arcokat,
de a táj képe benne tisztán megmarad.
Hány elmúlás egy élet?
Csepleszből  lett erdő,
csermelyből lett patak,
egy emberöltő!
Természetből eredő mivoltunkban, kísért a táj,
hív a nap, a felhő, a fa és az erdő
Okulva tán, nem fájhat majd, az elmúlás.